A GÉPKÖR
A mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodók körében a szükséges gépigények kielégítésében, valamint a meglévő kapacitások jobb kihasználásában – ezzel együtt a termelési költségekkel való takarékoskodásban – ma már hazánkban is több géphasznosítási, illetve gazdaságsegítő forma ismeretes és működik több-kevesebb eredménnyel. A hazai környezetben választható formák az eddigi tapasztalatok alapján az alábbiak lehetnek:
- Géptársulás
- Gépkölcsönzés
- Gépszövetkezet
- Gépi bérmunka szolgáltatás ( bérvállalkozás)
- Gépkör (Gép- és gazdaságsegítő kör)
A tapasztalatok szerint a közös géphasznosítási, együttműködési formákra nem lehet általános érvényű sorrendiséget meghatározni. Többek között azért sem, mert az egyes módozatok nagyon sokszor egymásra épülnek, vagy egymást kiegészítve érvényesülnek egy-egy adott együttműködés keretében. Az egyes géphasznosítási formák eredményes működtetéséhez alapvetően fontos a helyi feltételek megfelelő ismerete, ezek a különböző régiók, illetve gazdálkodói körök tekintetében lényegesen eltérhetnek. A feltételrendszer legfontosabb elemeinek az alábbiak tekinthetők:
- A régió mezőgazdaságának általános jellemzői.
- A gazdálkodók száma, tevékenysége, birtokmérete, felkészültsége.
- A gazdálkodók eszközellátottsága.
- A gazdálkodók szemlélete, együttműködési készsége.
- A régióban működő mezőgazdasági nagyüzemek helyzete,
és szerepe az adott térség mezőgazdaságában.
- Hozzáértő, elismert és elkötelezett szervezők, vezetők szerepvállalása.
Ezen ismeretek különösen fontosak lehetnek, a gépkörök és gépszövetkezetek bizonyos esetekben a géptársulások esetében, mivel ezek széles körű gazdálkodói réteget érintenek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni továbbá a közgazdasági feltételeket sem, mivel ezek hiánya már önmagában is nagymértékben gátolja, esetleg meg is akadályozza a gazdálkodók együttműködésre irányuló törekvését.
Az előzőekben felsorolt géphasznosítási formáknak már tulajdonképpen mindegyike fellelhető a magyarországi mezőgazdasági kisüzemek gépüzemeltetési gyakorlatában is. A szervezett keretek között történő működés azonban még nem tekinthető általánosnak, a gazdálkodók ez irányú igénye viszont egyre inkább érzékelhető. Ami a szervezett formát illeti, hazánkban elsősorban a gép- és gazdaságsegítő kör emelhetők ki, a célok, illetve az elérhető előnyök tekintetében a leghasznosabb együttműködési forma lehet. Az ilyen jellegű szerveződések Európa egyes részein – de a világ számos más területén is – nagy hagyományokkal bírnak és jelentős eredményeket értek el. A legfőbb előny a többi formához viszonyítva abban jelölhető meg, hogy az együttműködés keretei igen szélesek lehetnek és a gépi szolgáltatásokon túl a gazdálkodáshoz kapcsolódó minden tevékenységre, körülményre kiterjedhetnek. Ebből adódóan természetesen a szervezésük, működtetésük is több ismeretet, szakértelmet igényel.
Mi tehát a GÉPKÖR?
A GÉPKÖR, pontosabb megnevezéssel a gép- és gazdaságsegítő kör Nyugat-Európában (különösen Ausztriában és Németországban) a költségkímélő, közös géphasználat egyik legelterjedtebb formájának tekinthető. Alapvető sajátossága, hogy a társult gazdák saját gépekkel vesznek részt az együttműködésben a tulajdonjog teljes megtartásával. A gépvásárlásokat egyeztetik, ennek következtében egyénenként egyfajta specializáció alakul ki, ugyanakkor a gépkörön belül komplex gépesítési megoldások és géprendszerek jönnek létre a termelési technológiák igényei szerint. A tagok egyénenként tevékenységükhöz mérten általában a szükségesnél kevesebb géppel rendelkeznek, de a gépköri szolgáltatások igénybevételével mégis valamennyi technológiai műveletet jó minőségben és kellő időben képesek elvégezni, illetve elvégeztetni. A gépkörön belül az ésszerűen összehangolt géphasznált eredményeként szinte valamennyi technológiai feladatra tudnak megfelelő eszközt biztosítani.
A gépköri forma előnyei között meghatározó fontosságú, hogy tagjai számára jelentős megtakarítást eredményezhet mind a beruházások, mind pedig az üzemeltetés, üzemfenntartás terén. A fejlett országok kisgazdaságainak együttműködésében kialakult ilyen jellegű géphasználati és gépüzemeltetési formák az eddigi működésük során egyértelműen igazolták, hogy jelentősen hozzájárulhatnak a technikai erőforrások racionálisabb felhasználásához, csökkentve mind a túlgépesítésből, mind pedig az eszközhiányból származó hátrányokat. A tapasztalatok szerint:
a gépberuházásoknál 30 %-tól 80 %-ig terjedő megtakarításokat lehet elérni;
a gépüzemeltetési költségeknél – a jobb kihasználás következtében – 20-35 % közötti megtakarítások is realizálhatók.
A gépköri együttműködés hasznaként említhető továbbá, hogy a szolgáltatások ellenértéke ugyanabban a gazdálkodói körben marad és nem von ki forrásokat a helyi közösségekből.
A gépkörök gyakran szerveznek társulásokat nagy értékű – egy tag által már nem finanszírozható – nagyteljesítményű eszközök beszerzésére. E társulások a gépkör tagjaiból állnak, a beszerzett gépek a gépkör céljait szolgálják.
A gépkörök tevékenységének másik nagy területe a gazdaságsegítés. Ennek keretében lehetőség van munkaerő kiközvetítésére, építési kisegítésre, szociális segítségnyújtásra, adminisztrációs és információs szolgáltatásra, falusi turizmus szervezése, önsegélyezés stb.
A gépköri szervezet jogi formája, az alapítás főbb szabályai
A gép- és gazdaságsegítő körök jogi szervezeti formája általában non-profit jellegű társadalmi szervezet, ezen belül egyesület. A működés jogi kereteit így az egyesületi törvény határozza meg, ami minden országban szabályozza, hogy az egyesületek milyen célra, milyen módon jöhetnek létre. A működés belső szabályait pedig az egyesület – esetünkben a gép- és gazdaságsegítő kör – alapszabálya fekteti le. Ahol működnek magasabb szintű szervezetek (regionális vagy országos szövetségek), általában rendelkezésre áll egy normaszöveg, amelynek alapján az újonnan alakuló gépkörök elkészíthetik a saját alapszabályukat, természetesen a helyi sajátosságokat, célokat és egyéb körülményeket is figyelembe véve.
Az alapító tagok elsősorban magánszemélyek lehetnek, nem kizárt azonban a jogi személy részvétele sem, amelyet ugyanúgy kell számításba venni, mint a magánszemélyt. Bár a törvény ilyen vonatkozásban nem tesz előírást a gép- és gazdaságsegítő körök esetében nyilvánvalóan célszerű feltételként szabni, hogy a tag mezőgazdasági tevékenységet folytasson, legalábbis a tagok többségére vonatkozóan. A megalakulást követően kérni kell a bírósági nyilvántartásba vételt. A szervezet, mint jogi személy a nyilvántartással jön létre, függetlenül attól, hogy mikor alakult meg, mikor fogadták el az alapszabályát.
Az alapítás egyik fontos feltétele tehát az alapszabály megalkotása és elfogadása. Az alapszabályban rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezeti rendjéről. A szervezet nevét illetően alapvetően két fontos törvényi előírásnak kell megfelelni. Így az elnevezésnek az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett szervezet elnevezésétől különböznie kell, nem keltheti továbbá azt a látszatot, hogy a szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. A gép- és gazdaságsegítő kör alapszabályában olyan szervezeti rendet kell kialakítani, ami biztosítja a demokratikus önkormányzati alapon történő működést. A szervezetre vonatkozó szabályoknak meg kell határozni a szervezet legmagasabb fórumát és a működés legfontosabb szabályait (pl.: szavazás rendje).
Az egyesület, így a gépkör képviselője tekintetében a következő előírásokat kell figyelembe venni:
- A képviselő magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett (tartózkodási engedéllyel rendelkező) nem magyar állampolgár lehet. További feltétel, hogy ne legyen eltiltva a közügyek gyakorlásától.
- A képviselőt, ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik titkos szavazással kell megválasztani.
Az alapítást elhatározó tagoknak az alakuló közgyűlésen kell határozatot hozni a gépkör létrehozásáról. Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, illetve kiállítani, amelyhez mellékelni kell a tagokat felsoroló jelenléti ívet.
A gépkör nyilvántartásba vételét a területileg illetékes megyei bíróságnál kell kezdeményezni. A bírósághoz be kell nyújtani az alapító dokumentumokat, valamint a tisztségviselők elfogadó nyilatkozatát. A bejegyzést tanúsító határozat kézhezvétele után be kell jelentkezni az adóhatósághoz és a társadalombiztosítási szervekhez.
A gépkör szervezeti rendje, testületei és tisztségviselői
A gép- és gazdaságsegítő kör legmagasabb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet az Etv. szerint legalább ötévenként egyszer össze kell hívni. Az alapszabály azonban másként is rendelkezhet, ebben az esetben azt kell irányadónak tekinteni. A tapasztalatok alapján a gépkörök esetében célszerű az évenkénti összehívást előírni. A közgyűlést az elnök hívja össze, erről a tervezett időpont előtt legalább 15 nappal a tagokat írásban kell értesítenie. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok egyharmada, vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada- az ok és cél megjelölésével kéri.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály megállapítása és módosítása
- az éves költségvetés meghatározása
- az ügyintéző szervek éves beszámolójának elfogadása
- a szervezet más szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlatásának kimondása
- döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal
A közgyűlés választja meg és menti fel:
a.) az elnököt és helyetteseit,
b.) az elnökségi tagokat,
c.) a felügyelő bizottság tagjait
Az elnökség az elnökből, a helyetteseiből, és az elnökségi tagokból áll.
Ha az elnökség egy tagja idő előtt megválik tisztségétől, akkor az elnökség egy másik tagját kooptálja a következő közgyűlésig. Az elnökség az üléseit szükség szerint, illetve az alapszabályban rögzített időszakonként tartja. Az elnökség akkor határozatképes, ha az elnök vagy egyik helyettese és legalább az alapszabályban meghatározott számú további elnökségi tag jelen van. Az elnökség valamennyi határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt.
Az elnökség vezeti és felügyeli a gépkört és hozza meg az ehhez szükséges valamennyi döntést, amennyiben az nem kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
Az elnök akadályoztatása esetén az egyesületet az elnökhelyettes képviseli.
Az ellenőrző bizottság a magyarországi gépkörök gyakorlatában elnökből, valamint 2 tagból áll. Elsődleges feladatuk a gépkör gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése, tevékenységéről a közgyűlésnek tartozik beszámolni.
Az elnökség az operatív feladatok ellátására ügyvezetőt alkalmazhat, akinek nem kell a gépkör tagjának lennie. Az ügyvezető munkajogi szempontból állhat az egyesület alkalmazásában, ekkor az elnök tölti be a munkáltató szerepét, illetve más, az egyesületen kívüli szervezet is betöltheti az alkalmazó szerét. Ausztriában például az ügyvezetők az egyesületek alkalmazottai, míg Bajorországban a munkáltató a Bajor Gép- és Gazdaságsegítő Körök Kuratóriuma.
Az ügyvezető feladatait az elnökség határozza meg, és azok általában a mezőgazdasági gépek és berendezések üzemek (gazdaságok) közötti használatának, a gazdaságsegítés folyamatának szervezésére terjednek ki.
Az ügyvezető látja el továbbá a gépköri iroda vezetését, az esetleges irodai alkalmazottak irányítását. A kisebb taglétszámú gépkörökben a szervezési feladatok mellett az adminisztrációs munkát (nyilvántartások vezetését, elszámolások intézését, levelezést, stb.) az ügyvezető egyedül is képes elvégezni, azonban a nagyobb szervezetek esetén a feladatok sokasága miatt már szükségessé válhat irodai kisegítő munkaerő alkalmazása.
A gépkör működésének szabályait külön szabályzat tartalmazza, amely lehet szervezeti és működési szabályzat vagy másként üzleti szabályzat. Az üzleti szabályzat az alapszabályra alapozva, azon túlmenően meghatározza a tagsági viszony létesítésének, valamint a gépköri ügyvezető, illetve a gazdaságsegítők alkalmazásának szabályait.
A gépkörök működésének tárgyi feltételei
A gépkörök működése a kialakulásuk kezdeti szakaszában nem igényelt túlzottan nagy technikai felszereltséget. Az ’60-as évek technikai színvonalát a mai igények viszont – már az induló szervezetek esetén is – messze meghaladják. A németországi és ausztriai gépköri irodák kialakítása, technikai felszereltsége az alábbiak szerint jellemezhető:
Az iroda területe, kialakítása, helye a gépkör nagyságától nagyban függ. A gépkörök többségénél a megalakulást követően az ügyvezető házában volt egy kisebb helyiség, amelyet iroda céljaira használtak. Ma már inkább az a jellemző, hogy különálló épületben, vagy épületrészben kap helyet az ügyvezetés. Az iroda elsődlegesen ügyviteli funkciókat tölt be, ezért nem igényel reprezentatív kivitelt, azonban lehetőség szerint biztosítani kell a külön bejáratot. A gépkör fejlődésével, nagyobb taglétszámnál már szükséges a több (két-három) helyiségből álló iroda. Amennyiben rendelkezésre áll az ügyvezető lakóhelyének közelében középületben megfelelő területű, szobaszámú iroda akkor azt célszerű valamilyen formában igénybe venni. A nagyobb iroda kialakítása, illetve igénybe vétele – a tapasztalatok szerint – az egyesület megalakulását követő 5-10. évben válhat szükségessé.
Az iroda technikai felszereltsége szintén a gépkör nagyságától és a gépköri adminisztráció jellegétől függ. A német és az osztrák gépköri irodák technikai alapfelszereléséhez tartozik a vezetékes és mobil telefon, a telefax, a számítógép, a másológép és egyéb irodatechnikai eszközök. Sok irodában van továbbá néhány egyszerűbb vizsgálat elvégzésére szolgáló műszer (pl.: nedvességmérő, talajvizsgáló, stb.). Ezeken túlmenően technikai felszerelés részét képezik az ügyviteli szoftverek, amelyek általában egységesek, azaz a gépköri szövetségek megbízása alapján készülnek. Ezek használata többnyire kötelező. Emellett használatban vannak a tanácsadást segítő, gazdasági tervező programok is, amelyeket viszont a gépkörök saját döntésük alapján alkalmaznak.
Miután a munkaszervezés alapvetően telefonon történik, az ügyvezetői iroda személy-gépkocsival általában nem rendelkezik. Az ügyvezető a saját gépkocsiját használja, amelyért költség-térítést kap.
A magyarországi gépköri irodák felszerelésénél szintén a fokozatosság látszik indokoltnak. Nem indokolt rögtön a maximális felszereltségre törekedni, azonban célszerű, ha az iroda már az első ütemben rendelkezik pl.: alap bútorzattal, telefonvonallal és internet hozzáféréssel, telefax készülékkel, számítógéppel, másológéppel.
A gépköri adminisztráció, ügyvitel
A gépköri adminisztráció feladata egyrészt a tagnyilvántartás, ahhoz kapcsolódóan a gazdasági adatok rögzítése, a tag által felajánlott szolgáltatások nyilvántartása, adminisztrálása, a tagdíjak realizálása, másrészt a munkaszervezés és a munkaelszámolás. Természetesen ma már az adminisztrációs tevékenység számítógéppel támogatott, amelynek azonban elsődleges bizonylatai továbbra is a hagyományos nyomtatványok.
A gépköri alapnyilvántartások a gépköri tagok és gazdaságaik adatait, a gépekről készült adatlapok pedig a gazdák gépparkjának összetételét, teljesítmény adatait tartalmazzák. Az adatok alapján az ügyvezető pontosan számba tudja venni, hogy a gépkör mekkora kapacitásokkal rendelkezik, milyen területeken vannak hiányok. A nyilvántartások kezelését számítógéppel végzik, hiszen a tagok tulajdonában lévő összes gép adatainak fejben tartása lehetetlen.
A gépi szolgáltatások szervezésének alapvető eszköze a telefon. Az igénybejelentések igen sok esetben azon keresztül történnek, de ugyanígy bonyolódik a szóba jöhető szolgáltatók megkeresése is, akiknek kiválasztása a számítógép segítségével igen gyorsan elvégezhető. Természetesen igen sok munkafolyamat már jó előre (pl.: a téli időszakban) egyeztethető, de utólagos módosításokra ekkor is szükség lehet.
A szolgáltatásokat első körben úgynevezett elszámolási bizonylatokon regisztrálják, amelyeket mind a szolgáltatást nyújtó, mind pedig az igénybe vevő aláír. A bizonylatok ezt követően a gépköri irodában feldolgozásra kerülnek. Ausztriában a feldolgozást és annak mágneses elektronikus adathordozóra rögzítését a gépköri ügyvezető végzi, amelyet azután átad a banknak az átutalások végrehajtására. Bajorországban a szolgáltatást végző először a bankjának adja le az elszámolást, és csak ezt követően kerül a gépköri ügyvezetéshez. A szolgáltatások díjtételei gépkörönként egységesnek tekinthetők, ennek alapja az év elején kialakított és a tagok által elfogadott tarifarendszer.
Magyarországon természetesen még nem alakult ki a fentiekben ismertetett rendszer, mivel eddig nem teremtődtek meg a szükséges feltételek sem pénzintézeti, sem pedig a gépköri ügyvezetési oldalról. Ennek ellenére a referencia gépkörökben már általánossá vált az alapadatok és a szolgáltatások nyilvántartása, igaz ugyan, hogy az ellenértékek kiegyenlítése a tagok között közvetlenül történik, így az ügyvezetőnek ebben egyelőre nincs szerepe. Arra azonban már nálunk is van példa, hogy a szolgáltatások értékének meghatározása egységesen alkalmazott tarifákkal történik.
A gépköri működés finanszírozása, támogatások
A német és az osztrák gépköri támogatási rendszer közös jellemzője, hogy az állam a gépkörök működését – eltérő megoldásokkal – támogatja. A támogatás a működési költségek költségvetési forrásból történő kiegészítését jelenti, melynek mértéke az egyes német tartományokban, illetve Ausztriában más-más. A működés költségeit a tagdíjakból befolyt összegek és a támogatások együttesen fedezik. A támogatások azonban nem csak állami forrásokból származhatnak, hanem más szervezetektől is (pl.: gépgyártók, gépforgalmazók)
A tagdíjak többnyire három részből tevődnek össze, amelyek a következők:
- tagsági viszony után fizetett alapdíj,
- gazdaság területe alapján fizetett díj,
- gépköri szolgáltatások nyújtása, illetve igénybe vétele utáni díj.
A gépkörbe belépők ezen kívül általában egyszeri belépési díjat is fizetnek.
Magyarországon az állami támogatás különösen meghatározó jelentőségű lehet, mivel a hazai (általában még csak formálódó) együttműködések egyéb bevételei egyelőre csak jelképesek, hiszen a tagdíjakból befolyó összegek nem vagy csak minimális mértékben fedezik a megfelelő szinten történő működés felmerülő költségeit. A tagdíjak mértékének növelése a közeljövőben nem látszik reális lehetőségnek, erre minden bizonnyal akkor lesz lehetőség, ha a gépköri együttműködés előnyei már szélesebb körben tapasztalhatók és érzékelhetők lesznek. A külföldi tapasztalatok is azt igazolják, hogy a szerveződés kezdeti szakaszában (ami általában hosszú folyamat) igen nagy szükség van a kormányzati segítségre, ez adhat igazán lendületet a gépköri mozgalom kiterjedésének.
A működési költségek finanszírozása Magyarországon is elsősorban a tagdíjakból és az esetleges állami, vagy egyéb támogatásból történhet. A magyarországi gépkörökben egyelőre az alaptagdíjon túl sem a területarányos, sem a szolgáltatásarányos tagdíjforma bevezetésének nincsenek meg a feltételei.
A gépkörök regionális és országos szervezetei
A gépköri szervezetekre általában a területi elv a jellemző. A közigazgatási régiókhoz kapcsolódó helyi gépkörök Németországban és Ausztriában tartományonként szövetséget alkotnak, amelyek az országos szövetséget hozzák létre. Németországban azonban jelentős eltérések lehetnek a tartományi szint tartalmában, funkcióiban. Bajorországban például a szövetség helyét a Bajor Gép- és Gazdaságsegítő Körök Kuratóriuma tölti be, amelyet a Bajor Mezőgazdasági Minisztérium hozott létre főként abból a célból, hogy csökkentse a rá háruló adminisztrációs terheket, amelyek a gépköri támogatások elosztásából származtak, illetve származnak.
A tartományi szövetségeknek kötelezően tagjai a gépkörök. A tartományi szövetségek elnökségét a helyi gépkörök elnökei alkotják, a tartományi elnököt az elnökség választja. A tartományi elnökök alkotják a szövetségi (országos) elnökséget, amely tagjai közül választja meg elnökét. A tartományi szövetségek munkáját általában 1-2 fős függetlenített apparátus segíti, az országosét pedig 2-3 fő.
A tartományi és az országos szövetségek feladata egyrészt a gépkörök, illetve a tartományi szövetségek közötti koordinálás, másrészt az azonos szinten lévő kormányzati és kamarai szervezetekkel való kapcsolattartás.
Magyarországon a gépköri szerveződéseket a gödöllői székhellyel működő Gépkörök Országos Szövetsége koordinálja. Fő feladatai:
- A gépkörök alapításának tanácsadással, alapszabály és egyéb iratminták átadásával történő segítése
- A nyilvántartáshoz, működéshez szükséges, egységesen alkalmazható ügyviteli és elszámolási rendszer kialakítása és közreadása
- Tanfolyamok, képzések, tanulmányutak szervezése gépköri vezetők és gépköri tagok részére
- Kapcsolattartás a kormányzati szervekkel valamint a gazdálkodókat tömörítő egyéb szervezetekkel
- A gépköri szervezeti rendszer fejlesztése
A megalakult gép- és gazdaságsegítő körök a Szövetségbe történő felvételüket írásos formában, az ún. “Belépési kérelem” kitöltésével és benyújtásával kérhetik. A kérelem elfogadásáról az elnökség 30 napon belül dönt, amelynek eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. A kérelemhez mellékelni kell az alapszabályt, az alakuló ülés jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, továbbá a bejegyzést tanúsító bírósági végzést.
