A gépköri szervezet jogi formája, az alapítás főbb szabályai
A gép- és gazdaságsegítő körök jogi szervezeti formája általában non-profit jellegű társadalmi szervezet, ezen belül egyesület. A működés jogi kereteit így az egyesületi törvény határozza meg, ami minden országban szabályozza, hogy az egyesületek milyen célra, milyen módon jöhetnek létre. A működés belső szabályait pedig az egyesület – esetünkben a gép- és gazdaságsegítő kör – alapszabálya fekteti le. Ahol működnek magasabb szintű szervezetek (regionális vagy országos szövetségek), általában rendelkezésre áll egy normaszöveg, amelynek alapján az újonnan alakuló gépkörök elkészíthetik a saját alapszabályukat, természetesen a helyi sajátosságokat, célokat és egyéb körülményeket is figyelembe véve.
Az alapító tagok elsősorban magánszemélyek lehetnek, nem kizárt azonban a jogi személy részvétele sem, amelyet ugyanúgy kell számításba venni, mint a magánszemélyt. Bár a törvény ilyen vonatkozásban nem tesz előírást a gép- és gazdaságsegítő körök esetében nyilvánvalóan célszerű feltételként szabni, hogy a tag mezőgazdasági tevékenységet folytasson, legalábbis a tagok többségére vonatkozóan. A megalakulást követően kérni kell a bírósági nyilvántartásba vételt. A szervezet, mint jogi személy a nyilvántartással jön létre, függetlenül attól, hogy mikor alakult meg, mikor fogadták el az alapszabályát.
Az alapítás egyik fontos feltétele tehát az alapszabály megalkotása és elfogadása. Az alapszabályban rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezeti rendjéről. A szervezet nevét illetően alapvetően két fontos törvényi előírásnak kell megfelelni. Így az elnevezésnek az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett szervezet elnevezésétől különböznie kell, nem keltheti továbbá azt a látszatot, hogy a szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. A gép- és gazdaságsegítő kör alapszabályában olyan szervezeti rendet kell kialakítani, ami biztosítja a demokratikus önkormányzati alapon történő működést. A szervezetre vonatkozó szabályoknak meg kell határozni a szervezet legmagasabb fórumát és a működés legfontosabb szabályait (pl.: szavazás rendje).
Az egyesület, így a gépkör képviselője tekintetében a következő előírásokat kell figyelembe venni:
- A képviselő magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett (tartózkodási engedéllyel rendelkező) nem magyar állampolgár lehet. További feltétel, hogy ne legyen eltiltva a közügyek gyakorlásától.
- A képviselőt, ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik titkos szavazással kell megválasztani.
Az alapítást elhatározó tagoknak az alakuló közgyűlésen kell határozatot hozni a gépkör létrehozásáról. Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, illetve kiállítani, amelyhez mellékelni kell a tagokat felsoroló jelenléti ívet.
A gépkör nyilvántartásba vételét a területileg illetékes megyei bíróságnál kell kezdeményezni. A bírósághoz be kell nyújtani az alapító dokumentumokat, valamint a tisztségviselők elfogadó nyilatkozatát. A bejegyzést tanúsító határozat kézhezvétele után be kell jelentkezni az adóhatósághoz és a társadalombiztosítási szervekhez.
