A gépköri mozgalom története
A gépköri mozgalom kialakulása a paraszti önsegélyezés és a kölcsönös segítségnyújtás gondolatának elmélyítésével kezdődött az ötvenes évek végén. Az első gépkörök Németországban (Buchhofen, Landau) 1958-59-ben alakultak meg. Alapvető céljuk az volt, hogy a paraszti gazdaságok felesleges kapacitásait a kapacitáshiánnyal küszködő gazdálkodók kölcsönösen előnyösen hasznosíthassák, továbbá az, hogy a bajba került (megbetegedett, elhunyt, stb.) gazdákat munkaerő-közvetítéssel segítsék a gazdasági feladatok elvégzésében.
A gépköri mozgalom szempontjából legfejlettebbnek ítélhető Bajorországban mintegy 90 gépkör működik, amelyek nagyobb része a ’60-as évek végén és a ’70-es évek elején alakult. Németországban egyébként közel 300 gépköri szervezet tevékenykedik, mintegy 200 ezer taggal. Országos átlagban a gazdaságok kb. 35 %-a tartozik a gépkörökhöz, amelyek a mezőgazdasági terület 45 %-át művelik. Bajorországban kiemelkedően magas a szervezettség, itt a mezőgazdasági terület 70 %-át és a gazdaságok 50-55 %-át a gépkörök szolgálják ki.
A szervezettség és az elterjedtség tekintetében Németország mellett leginkább Ausztria emelhető ki, ahol az első gépkörök a bajor példák alapján a ’70-évek elején alakultak meg. Az állam a ’80-as évek elején kezdte a gépköröket támogatni, ami a német módszerhez hasonlóan szintén a gépköri működés költségeihez való hozzájárulást jelentette. Ennek irányelveit a szövetségi mezőgazdasági kamara és az országos gépköri szövetség dolgozta ki. Ausztriában a gépkörök száma 170 körül alakul, a legtöbb szerveződés Alsó- és Felső-Ausztriában valamint Stájerországban működik. A gépköri mozgalom ezekben a tartományokban rendelkezik a legrégibb hagyományokkal.
Németországon és Ausztrián kívül ma már számos nyugat-európai országban (sőt Európán kívül is) működnek gépkörök. Az utóbbi 10-05 évben a közép,- illetve kelet-európai országokban megnőtt az érdeklődés ezen együttműködési forma iránt és Magyarország mellett több országban is (pl.: Szlovénia, Románia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia) elindult a gépköri szervezeti rendszer kialakítása.
Magyarországon a gépköri mozgalom elsősorban szintén bajor példák alapján a ’90-es évek elején vált szélesebb körben ismertté. Az első gépkör hazánkban Tolnán alakult, az egyesületi formában működő szervezet cégbírósági bejegyzésére 1993-ban került sor. Ezt követően több településen is megindult a szerveződés és napjainkban már számos olyan gazdálkodói csoport van, amelyekben szervezetileg létrejött a gépköri együttműködési forma. Ezekben alakuláskor a taglétszám általában 10- 30 fő körül alakult, de van olyan szerveződés is ahol meghaladja az 50-et. A hazai szerveződések működési jellemzői ma még viszonylag alacsony szintűek, a gépköri együttműködési forma előnyeit illetően még igen sok lehetőség vár kihasználásra. A szerveződések kezdeményezői nagyrészt olyan egyéni gazdálkodók, akik esetenként bizonyos tevékenységek elvégzésekor már eddig is együttműködtek egyes gazdatársaikkal. Ezek az együttműködések azonban meglehetősen alkalmiak voltak és csak 2-3 főre korlátozódtak.
